Igyekszem úgy tenni mintha minden rendben lett volna a bloggal az elmúlt 10 hónapban. Persze a fejmosást innen onnan megkaptam a lustaságomért, ezúton is köszönet érte mindenkinek aki szóvá tette.
Szóval egy gyors áttekintés a múltról. A tavalyi oltásnál hagytuk abba. Sajnos ezek egyáltalán nem sikerültek jól, 6 átoltott tőkéből egy sem eredt meg. Erre a témára később még vissza kell térnem mert idén is terítékre kerül különös hangsúllyal mert sok tőkét kell majd átoltanom, úgyhogy szakavatott segítséget kell majd hívnom. (ötletek jöhetnek bátran).
A szüretig minden rendben ment, kéthetente permeteztem a menetrend szerint (ezt idén is előretervezetten így fogom csinálni nekem nagyon bevált). Aztán jött a szüret.
A saját szőlőnk, mely muscat ottonel, nagyon szépen beérett, viszont a kevés csapadék miatt jónéhány, már töppedt szemet is szüreteltünk. A mustot rendkívül kíméletesen préseltük szinte csak a saját súlya alatt volt és csak a színmustot használtuk fel. Mint utóbb kiderült ez ebben az évben nem feltétlenül volt jó döntés, mert a rengeteg cukor mellett (24 fok) nem sok sava maradt a bornak, talán ha alaposan kipréseltük volna a szőlőt akkor ez nem így alakul. Préselés után a must ment az üvegballonba. Szépen forrt, az első fejtéskor kapta az alapként, majd később még egy második fejtést is kapott. Ülepítőszert nem adtam hozzá mert nagyon kevés borunk lett a saját szőlőből írd és mond, összesen csak 4 liter. Édeskés de szép tiszta lett a bor. Az asszonynak nagyon ízlett pedig ő egyáltalán nem boros. Hát kell ennél nagyobb elismerés? :-)
Ezzel párhuzamosan vásároltunk az egyik szomszédunktól kb 100 kg vegyes fehér szőlőt. Ebből hasonló eljárással készült a bor, csak ez kapott az első fejtés után egy deritonos ülepítést. A részletekre most nem is nagyon térnék ki, inkább annyit említenék meg hogy a már elkészült bort beneveztük a Promontorium Borlovagrend budafoki termelői borversenyélre.
A bort felcímkéztem és még nevet is kapott. "Tanulópénz" lett a keresztségben, száraz vegyes fehér szőlőből. A képen a 7-es sorszámot kapta az előzetes besorolásban.
A borokat a 20 pontos skálán értékelték. A miénk 17,52 pontot kapott ami ezüst fokozatú minősítést jelent. Nagyon örültünk neki kisöcsémmel együtt, még akkor is ha ez csak épphogy ezüst (17,51-től kaptak a borok ezüst minősétést), de hát mégiscsak a mi borunk. Persze, hogy jól esik az embernek minden jó szó. Az értékelés során azt mondták róla, hogy "tiszta, szép savakkal rendelkezik, jó ivású bor" Hát... ők tudják, remélem tudják :-)
Mindenesetre a bor gyorsan fogy, a 45 literből ami készült, már nincs 10 liter szerintem, talán ez mondja el a legtöbbet.
A következőkben beszámolok egy nagy és fáradtságos kalandról, ugyanis megegyeztünk a szomszéddal, hogy 10 évig biztosan nem adja el a szőlőjét ezért azt mi "ingyen" béreljük tőle. Egy 7-8 éve elhanyagolt szőlő felújítása nem kis munka úgyhogy lesz miről beszélni.