A hétvégén lent voltunk Ságváron. Megmetszettem egy barack és egy cseresznyefát, és ha már ott voltam ránéztem az érő vörösboromra.

A bor előélete itt és itt olvasható. Mostanra a színe mélyvörös lett, szinte teljesen átlátszatlan. Az illata erőteljesen meggyes mely valószínűleg annak köszönhető, hogy a forrás alatt végig elzártam az oxigéntől így az aromák bent tudtak maradni a borban. Az íze viszont meglehetősen lapos, a savak dominálnak az alkohollal szemben. Persze ezen nem csodálkozom hiszen cukrot nem adtam hozzá, a szőlő cukortartalma meg nagyon kicsi volt. Ezzel együtt egy rendes kis asztali bor lett szerintem.

Még egy derítés neki, és utána mehet a palackba, hogy karácsonykor megigyuk.
Ja és a cimkére valőszínűleg ez a kép is rákerül majd, a feleségem és az apám is így nézett ki mikor megkostólták a bort, remélem csak hülyültek... :-D