Nos eljött végre ez a nap is, kibontottuk az első palack saját készítésü borunkat. A várakozások a fejtés után lecsihadtak kissé de azért volt egy kis izgalom, gondolom ez azért természetes.

 Az első palackot kollégáimnak ajándékoztam és a céges, karácsonyi vacsorán bontottuk ki. Elég kontrasztos volt a kép, mert túl voltunk már egy Gere Kopar 2006-oson és elöttünk volt még egy Thummerer Vili papa cuvée. Nos ilyen keretek között nyitottam ki a "bort" és megfelelő verbális előkészítés után töltöttem szét az üveget. Hát... végülis volt aki megitta a pohara tartalmát :-) köszönet érte Viktóriának.

Persze a család is kapott belőle karácsonyra, mindenhol nagy sikert aratott ööööö.... a cimke, amit persze a megfelelő önkritika szellemében terveztem.

Szóval ilyenformán a 2010-es évjárat 6 palack bora gyorsan gazdára is lelt, az első borom, amelyet nem is én termeltem - mert a szomszéd elvadult szőlőjéből való - de mi készítettünk belőle bort és a feleségemmel és a fiammal palackoztunk. Úgyhogy mégis a miénk még ha csak játék is volt, de nagyon élveztem.

A borról néhány szóban annyit mondhatok, hogy a színe nagyon szép sötét vörös, az illata meglepően gyümölcsös, vaniliás. Az íze viszont... hát mit is mondhatnék mivel ez egy ténylegesen elvadult szőlőből van és a must cukra igen csekély volt ezért az alkoholtartalma is igen kicsi. Nos ennek megfelelően a bor nemhogy savhangsúlyos, hanem olyan savas, hogy akár rozsdamarásra is megfelelő lenne.

Pont: 2

Alant pár kép még a palackozásról és a végére a cimkét is ideillesztem.

Bence fiam palackozni tanul, én két palackkal járok elötte a tanulmányaimban. :-)

Naná, hogy megkóstoltuk már a palackozáskor, Bence is sokat dolgozott vele, úgyhogy ő is beledughatta a nyelvét.

Szép mélyvörös színe lett, szinte teljesen átlátszatlan.

És a cimke.